Öröklődés, gének, kromoszómák

Nyulak színének öröklődése

A nyúltenyésztés fontos kérdése, hogyan öröklődnek a színek. Mivel a nyulaknál a standardok a elfogadott színeket is rögzítik, aki kiállításra is szeretne tenyészteni, fontos hogy ismerje a színek öröklődését. Különben előállhat az a visszás eset, hogy születik egy alom tökéletes küllemű, de nem elfogadott, vagy hibás színű kölyke. Ennél nagyobb csalódás ritkán érhet tenyésztőt.

A színek öröklődése (a mennyiségi tulajdonságokkal szemben, mint pl. súly, alkat, születő kölykök száma, csecsbimbószám, tejtermelés) egyszerű, domináns-recesszív öröklésmenetű, a mendeli szabályokat követi. Egy kis előismeretre szükség van a megértéséhez, de ez nem nehéz.

Annyit tudni kell, az örökítő anyag az élőlények sejtmagjában, abban is a DNS-nek nevezett képletben található. Ez a kettős spirál formájú nukleinsav rejti az élőlény "tervrajzát". Kromoszómákká rendeződve találhatók a sejtmagban (osztódáskor, egyébként lebomlott, hálózatos formában vannak). Ezek száma minden állatfajra meghatározott, (pl. üregi nyúl: 44, mezei nyúl: 48) fajra jellemző, (léteznek persze azonos számú, mégis eltérő kromoszóma alakú fajok, /pl. patkány, nutria: 42, 42/, így ezek is jól elkülöníthetőek egymástól. Vannak viszont eltérő számú, mégis közös utódot létrehozni képes fajok is /ezüstróka 34, kékróka 48, bivaly-szarvasmarha/).

A tulajdonságokat meghatározó genetikai információkat a kromoszómákban lévő gének hordozzák. (az aminosavsorrend A,G, C, T határozza meg). Ezek átadása az utódoknak nagy pontosságú, kifinomult biokémiai folyamat. Ha hibás, akkor mutációról beszélünk. Ez lehet káros az utódra nézve (akár letális is), de néha előnyös, ekkor új tulajdonság jelenik meg a fajban. Néha ez olyan mérvű lehet, hogy új faj alakul ki. A nyulaknál különösen sok, mutációval kialakult tulajdonság van. (színek, tarkaság, szőrváltozatok, lógó fül, törpeség...).

A gének allélokat alkotnak. Minden gén a kromoszóma bizonyos helyén lokuszán helyezkedik el, párokban. A géneknek több, mutációval kialakult változata lehetséges. De egyet nagyon meg kell jegyeznünk: egy bizonyos tulajdonságra nézve EGY GÉNNEK CSAK KÉT ALLÉLJA lehet jelen egy állatban!

A génnek, ha több allélja van, allélsorozatot alkot, és dominancia sorrendet hoz létre. Alapesetben egy domináns, és egy recesszív változata van.

Színek öröklődésénél, mint már említettem, a Mendel-féle egyszerű domináns-recesszív öröklődés menet érvényesül. A továbbiakban ennek értelmében nézzük a szabályokat.

Az alaphelyzet: van egy tulajdonság, ami domináns: ha jelen van a kromoszómában, a tulajdonság megjelenik. Ennek a tulajdonságnak a recesszív változata, ami csak akkor jelenik meg, ha a domináns allél hiányzik az adott helyről.

 A domináns tulajdonságot általában nagy betűvel, a receszívet kis betűvel jelöljük

Punnet-tábla:

tulajdonság	A	a
A	AA	Aa
a	Aa	aa

Az "AA" "aa" állatok homozigóták, az "Aa"-k heterozigóták az adott tulajdonságra nézve.

Ha az a helyzet áll elő, hogy több allélja is van a tulajdonságnak, akkor a dominancia sorrend alapján állítjuk őket sorrendbe. Ekkor a legerősebb elnyomja az összes többit, a leggyengébbet mindegyik másik elnyomja, csak homozigóta formában tud érvényesülni (homozigóta: két egyforma allél, heterozigóta: adott tulajdonságra nézve nem egyforma allélok jelenléte a kromoszómában).

Homozigóta tulajdonság: AA, aa

Heterozigóta: Aa

Dominancia sorrend: példa: C-teljes szín- c^chd sötét csincsilla- c^chl világos csincsilla- c^h himalája (orosz) színezet- c albínó

Itt kell pár szót ejteni a szőrzet színét kialakító folyamatokról.

A szőrzetben festékanyagok (pigmentszemcsék) halmozódnak fel. A kéregrétegben helyezkednek el. Három pigment anyag van az emlősállatoknál: melanin, karotin, hemoglobin. A legfontosabb a melanin a szőrzet színének szempontjából. Ezek száma, alakja, eloszlása okozza a színek különbözőségét (plusz érdekesség: mi nem a melanin színét, hanem a róluk visszaverődő fény spekrumát látjuk).

A melaninnak két típusa van: az eumelanin a barna, vagy fekete színt hozza létre, a phaeomelanin a sárga vagy vörös színt.

Albinizmus: fenilalanin jut be a szervezetbe, amiből tirozinon át a melanin képződik, ami lerakódik a szőr ill. bőrsejtekben. Ez a normál útja az aminosavak átalakulásnak. Ha egy enzim miatt gátlódik a fenilalanin --> tirozin átalakulás, nem képződik melanin: a szőrzet és a bőr, az írisz pigment nélküli lesz.

A szőrzet színét a gének úgy befolyásolják, hogy a melanin lerakódását szabályozzák. Ha sok szemcse rakódik le szorosan egymás mellé --> sötét vagy nagyon sárga/vörös szín lesz az eredmény. Ha valamelyik gén "hígitólag" hat, akkor a pigment szemcsék között rés lesz, a szín halványul, világosodik (kék, lila változatok).

És most ténylegesen a színekről

A nyúlban öt fő színgén, valamint néhány módosító gén alakítja a színeket.

Ezek elnevezése: A, B, C, D, E. (Ez angol elnevezés, máshol, más szakkönyvekben más elnevezések találhatók esetenként).

Módosítók: En (angol tarkaság, holland tarkaság, hotot), Ru (vörösítő gén, újzélandi vörös, fekete-cser, castor rex), v (bécsi fehér, kékszemű fehér), P₁, P₂, P₃ (ezüst), h (kék színt tovább halványító gén, morva óriásnál). Ezek nem mindegyike található meg a törpéknél. Most csak azokkal foglalkozunk, amelyek igen.

Röviden, melyik mi:

Az "A" sorozat: (felülről, lefelé egyre recesszívebb)

A: aguti, vagy vadas szín (a vadnyúl is ilyen)

a^t : tan, vagy vidra rajzolat (egyszínű test, meghatározott rajzolattal)

a: egyszínű állat (fekete, thüringiai, sziámi változatok)

"B" széria:

B: fekete szőr

b: barna szőr

"C" széria ( a fekete és a sárga pigment erősségét határozza meg)

C: teljes erősségű pigment (pl. aguti)

c^chd: sötét csincsilla gén (a sárga színt szorítja vissza --> fehér lesz)

c^chl: világos csincsilla gén (minden sárga színt elnyom, a feketét szépia barnává teszi)

c^h: himalája (orosz) gén (fehér alapon a testvégek sötétek, a szem piros)

c: albínó (elnyomja az A, B, D, E génhelyeken lévő géneket)

"D" széria (a pigment mennyiségét szabályozza a szőrben)

D: teljes szín ( a pigment szemcsék szorosan helyezkednek)

d: fakult szín ( a pigment szemcsék egymástól távolabb helyezkednek: kék, lila)

"E" sorozat (a fekete szín kiterjedését szabályozza a szőrben)

E_s: szuper erősségű fekete pigment (steel, vagy acélszürke)*

E: normál erősségű fekete szín (pl. agutiban, feketében, csincsillában)

e_j: japántarka színeződés (fekete-sárga, fekete-fehér, kékben is) **

e: nincs fekete kiterjedés (thüringiai, narancs, thüringiai-vidra***)**:* nem elfogadott, igen ritka

*steel: csak agutiban jut kifejeződésre: a has fekete lesz, a szőr dominánsan fekete színeződésű, kis helyre zsugorodott fehér csíkokkal. Ha egyszínű az állat, nem látszik. Csak egymás közt párosítandó!

** a japán gént lehetőleg szintén csak egymás közt párosítsuk, mivel később foltokat (sötétebb szín) okozhat a szőrzetben (a láb belső oldalán, hibás farok szín...).

A módosító gének: az alapszíneket módosítják, esetleg átalakíthatják, elnyomhatják.